Nem is a Z generációt fenyegeti a legnagyobb veszély a neten Magyarországon

2018. február 09.

(Fotó: Pexels)

Magyarországon már nem a tinédzserek, hanem a 18 és 34 év közötti Y generációsok vannak a leginkább kitéve a világháló veszélyeinek egy felmérés szerint. A legtöbb zaklatást a nőknek kell elviselniük, ráadásul az elkövetők sokszor nem vadidegenek, hanem barátok, ismerősök, közeli hozzátartozók.

Váratlan eredményt hozott a Microsoft online veszélyeket és azok következményeit vizsgáló, 23 országra kiterjedő, 13-74 évesek körében végzett felmérése: Magyarországon már nem a tinédzserek, hanem a 18 és 34 év közötti Y generációsok vannak a leginkább kitéve a világháló veszélyeinek. 

10-ből 9 magyar megkérdezett számolt be családtagjával vagy barátjával történt internetes incidensről - ez több mint 10%-kal magasabb a vizsgált országok 80%-os átlagánál. A veszélyforrások közül a nem kívánt kapcsolatfelvétel a leggyakoribb: a magyarok 57%-a szembesült ezzel, ami 16%-kal magasabb a felmérésben résztvevő országok átlagánál. Ezt követte a rosszindulatú bánásmód, melyben a magyarok 38%-a érintett, míg a globális érték csupán 21%. Trollkodásra a magyarok 25%-a, gyűlöletbeszédre 20%-uk panaszkodott, szemben a globális 19 és 16%-kal. 

Ugyanakkor a hazai megkérdezettek a világátlagnál kevesebbszer voltak érintettek szexuális tartalmú esetekben. A zaklatás különösen a nők körében gyakori jelenség: 10-ből 7-nek volt már ilyen tapasztalata, ők jellemzően a nem kívánt (gyakran szexuális jellegű) kapcsolatfelvétellel szembesültek. A teljes magyar mintát tekintve is hasonló az arány, a megkérdezettek 65%-át zaklatták már online, így Magyarország a vizsgált országcsoportban a 4. legrosszabb helyre került.

A neten szexuális zaklatást elkövetők 1/3-a családtag, barát vagy közvetlen ismerős, 

az esetek több mint 40%-ában az elkövető és az áldozat között azonban csupán online kapcsolat áll fenn. A hazai válaszadók 47%-a találkozott az elkövetővel a való életben, szemben az 53%-os nemzetközi átlaggal. Ami pedig az atrocitások következményeit illeti: csaknem minden 2. érintett az első helyen említi a bizalom csorbulását az online közegben, ezt követi a növekvő stressz (36%) és a közösségi média visszafogottabb használata (35%).